Még a téli hónapokban találkoztam egy ismerősömmel, Annával, akit már nagyon régen láttam, konkrétan az egyetemi évek óta nem futottunk össze sehol. Miután lefutottuk a szokásos „mi újság, hogy vagy, semmi különös” köröket, boldogan mesélte el, hogy babát vár, ami akkor még a kabát alatt egy rejtett kis titok volt. Kicsit meg is mosolyogtam az egész találkozást, mert úgy tűnik, mindig és mindenhol megtalálnak a babás helyzetek. Lám, vele is akkor kell újra összefutnom, amikor épp várandós.
Anna már az egyetemi években is állandó résztvevője volt a gerinctorna óráknak, és emlékszem, sokszor hozott magával a hosszú előadásokra ülőpárnát, mert gyakran fájt a háta. Ez rögtön bevillant, mikor mesélni kezdte, hogy még csak a második trimeszter közepén jár, de már néha a nap végén annyira fájnak az izmai és ízületei, hogy azt se tudja, hogy üljön vagy feküdjön.
Sok kismama megtapasztalja ezt az érzést, ki előbb, ki később, de az biztos, hogy egy idő után eljön az a pont, amikor szeretnénk egy kicsit lecsatolni azt a pocakot, csak egy fél órára, hogy megkönnyebbüljön a gerincünk és a csípőnk. Aki nem tapasztalta, el sem hiszi, de már nagyon kicsi pocaknál is előjöhet ez a fájdalom, hiszen nemcsak maga a súlygyarapodás okozza, hanem a szalagok nyúlása, és az, hogy a test súlypontja máshova kerül.
Annának is elmondtam egy-két szóban, hogyan segíthet ezen a hordozókendő, de közben arra gondoltam, hány kismama szenvedhet naponta ettől, pedig nagyon egyszerűen könnyíteni lehet a helyzetükön.
A hordozókendő elsősorban azért jó eszköz a pocakkötéshez, mert a szövéséből adódóan elég strapabíró, ezért megfelelően tart, de a szálak keresztirányban némiképp nyúlnak is, ezért rásimul a pocakra minden oldalon.
FIGYELEM! Csak a szövött kendő alkalmas erre, a rugalmas kendőket nem érdemes idő előtt kinyújtani a pocakkötéssel.
Ha téli időszakban van szükség a pocakkötésre, vagy épp nagyon fázós a kismama, még derékmelegítő helyett is megfelelő lehet a hordozókendő, így plusz előny, hogy sohasem kell dideregnie.

Az első baba érkezése előtt sokan bizonytalankodnak, hogy hogyan is fogják tudni megkötni a kendőt, ha ott lesz a kezükben az a pici, törékeny baba, akit hónapokig hordtak a szívük alatt, ezért jó gyakorlás lehet a pocakkötés. Sokkal magabiztosabbak azok az anyukák, akik az utolsó hetekben, hónapokban erre használják a kendőt, hiszen megtanulják, hogyan kell fogni, kötni, mennyire erősen vagy épp gyengéden kell tartani és milyen vele bánni.
A kendőnek is jót tesz, ha használják, mert a szekrényben tárolva a szálak könnyebben szétcsúsznak, mint folyamatos használat során, az anyag tovább puhul minden egyes kötésnél. Én szívesen biztatok minden kismamát, hogy használja minél többször a kendőt, így mire a babája megszületik, már egy barátságos, puha anyag tudja fogadni.
Annának is elmondtam ezeket, de neki volt még egy-két kérdése, kételye, ami őszintén gyakorlott hordozós anyukaként eszembe se jutott, pedig gondolhattam volna rá.
Nem kell tartani tőle, hogy a kendővel megszorítjuk vagy megnyomjuk a babát, hiszen a kötés nem olyan erős, hogy az bajt vagy kényelmetlenséget okozzon. Épp csak annyira feszes, hogy könnyítsen a súly megtartásában és levegye a terhet a megfáradt szalagokról. A csomó a pocak alatt van, nagyobb pocak esetében ilyenkor már ez minden esetben a méh alá esik, így nem okozhat kellemetlenséget.
A kendőt használhatjuk a mindennapi élet során is, és jelentős könnyebbség azoknak, akik sokat ülnek, vagy épp ellenkezőleg: napjuk nagy részét állva töltik. Nem kell attól sem tartani, hogy a használat során bekoszolódva veszélyt jelentene az újszülött számára, hiszen ez egy könnyen tisztítható anyag, a mosásáról bővebben itt is írtunk. A bacik és a por miatt egyébként is érdemes bababarát módon kimosni az első használat előtt.
PLUSZ 1 ELŐNY
Ma már nagyon sok kismama készíttet magáról pocakos fotókat, hogy megörökítse ezt az időszakot, mert az anyák tudják jól, hogy ez – bármilyen testi vagy lelki fájdalom kísérje is – életük egyik legkülönlegesebb időszaka. A fotózásnál pedig a legszebb képek akkor születnek, amikor a kismama felszabadult, könnyed, és a pocakja van a kép fókuszában. Érdemes vinni a kendőt és egy-két képet készíteni azzal is, főleg ha olyan „csodásan” illeszkedő mintája van, mint a csodaszarvasok.
És hogy mi van most Annával? Kíváncsi voltam és megkérdeztem, hogy kipróbálta-e a pocakkötést. Megtanulta, mert mindent megtesz, hogy könnyebb legyen ez az időszak. A pocakja nem túl nagy, de azért neki épp elég cipelni. Nyilván az alkati adottsága miatt, mivel nagyon hátfájós, szüksége van a folyamatos tornára, mozgásra is, de egyelőre jól bírja a terhességet. Már csak pár hét van hátra, és hamarosan a babájával is használhatja a hordozókendőt, amit így már sokkal egyszerűbben fog kezelni. Ha a gerince is bírni fogja, szeretné sokáig hordozni a kicsit.
Kismamák, ajánlom mindenkinek, mert ez az egyik legtermészetesebb módszer, ami segíthet nektek a terhesség alatt!